Fiesztázni veszélyhelyzetben?!
- Beszámoló a 2020. november 6-án megtartott FIESZTA rendezvényről -
Immár hetedik éve szervezték meg a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Orvos-biológiai Szakosztály Ifjúsági Csoportjának tagjai a Fiatal Informatikusok és Egészségügyi Szervezők Találkozóját, a FIESZTA rendezvényt.
Idén rendhagyó módon - alkalmazkodva a COVID-19 koronavírus járványügyi helyzethez -, az online térben valósult meg a találkozó, webkonferencia formájában, több mint 110 regisztrált jelentkezővel.
Dr. Remete Gergő, az NJSZT-OBSZ Ifjúsági Csoportjának vezetője, FIESZTA alapító üdvözölte résztvevőket, kiknek túlnyomó többsége a rendezvény célkitűzéseinek megfelelően egészségügyi szervező, egészségügyi mérnök vagy az egészségügy és az egészségügyi informatika tudományterülete felé orientálódó felsőoktatásban résztvevő hallgató volt. Köszöntőjében felhívta a figyelmet a FIESZTA idén is sikerrel meghirdetett pályázatára, melyre több pályamű érkezett a jelentős, nagy összegű nyeremény megszerzésének reményében.
A rendezvény két szekcióból állt: a minden évben megszervezésre kerülő (hagyománynak tekinthető) Életpálya modellek bemutatása, illetve az idei év egyik legfontosabb aktualitását, a COVID-19 járványügyi helyzet és az arra reagáló egészségügyről szóló blokk.
Két volt hallgató életpályájának rövid bemutatását kísérhette figyelemmel a hallgatóság, Kovács Nóra, tüdőtranszplantációs koordinátor (pár éve végzett egészségügyi szervező) számolt be a diploma utáni évek tapasztalatairól, majd őt követte Dr. Erdős Sándor, orvos, PhD hallgató beszámolója, aki az egészségügyi informatika tudományterületen belül a virtuális valóság egészségügyi (elsősorban daganatos gyermekek fájdalomcsökkentése) hasznosításában alkotott maradandót az elmúlt években.
A koronavírus járvánnyal kapcsolatos szekcióban Dr. Oroszi Beatrix, epidemiológus, az Innovációs és Technológiai Minisztérium Járványmatematikai és Epidemiológiai projekt Epidemiológiai alprojektjének vezetője, a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központjának megbízott igazgatója adott tájékoztató előadást. Egyértelműsítette, hogy mit nevezhetünk járványnak és járványhelyzetnek, hogy kell értelmezni egy járványgörbét és milyen hasonlóságok, különbségek figyelhetőek meg az idei első, illetve második járványhullám között. Felhívta a figyelmet a közép-európai országok járványügyi helyzetének összehasonlítása kapcsán, hogy pusztán járványgörbék összehasonlítása alapján nem szabad messzemenő következtetéseket levonni egy adott ország COVID-19 járványügyi helyzetére vonatkozóan. Több tényezőt, mutatót (például tesztelések lakosságarányos száma, tesztpozitivitási arány, halálozások lakosságarányos száma) is figyelembe kell venni, amikor értékelünk. Ismertette az ECDC (Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ) által létrehozott kockázatértékelési indikátorokat, ezzel szemléltetve hazánk jelenlegi járványügyi helyzetét. Végül sok jó tanáccsal, megszívlelendő iránymutatással (fizikai kontaktusok számának minimalizálása, karantén betartása, egyéni védelem stb.) zárta előadását.
Dr. Schiszler István, egészségügyi tanácsadó, arról beszélt előadásában, hogy jelenleg milyen módszerekkel lehet mérni a járvány terjedését, hogyan lehet az adatok másodlagos hasznosítása révén a döntéshozók számára bemutatni az aktuális állapotot. A hallgatóság számára látványos ábrákon keresztül került bemutatásra, hogy változott meg a lakosság aktivitása a járvány első hullámának ideje alatt, mennyire eltérő adatokat mértek a hétköznapok, a hétvégék és az ünnepnapok során. Hangsúlyozta, hogy nagyon sok adatforrásból kell dolgozni, ezért az adatfeldolgozói módszertan kialakítása elengedhetetlen, hogy az adatsorok standardizálása, egységesítése megfelelő legyen, azok összevetéséből a döntéshozók számára jól értelmezhető információ kerüljön bemutatásra.
A szekció harmadik előadója Dr. Braun Edina, belgyógyász, háziorvos volt. Prezentációjában részletesen beszámolt arról, mennyire változott meg az élet a háziorvosi rendelőkben a járvány ideje alatt. Ismertette a hallgatósággal a jelenleg érvényben lévő eljárásrendeket, a lakosság egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó hozzáférését, a betegutak változását. Kiemelte a telemedicinális lehetőségek jelentőségét, azok fajtáit, előnyeit és korlátait. A FIESZTA pályázatra reflektálva elmondta, hogy amennyiben elérhetővé válik a COVID-19 elleni védőoltás, az milyen hatással lesz az ellátórendszerre, hogyan lehetne az oltások beadását minél szélesebb körben az alapellátás bevonásával végrehajtani.
A VII. FIESZTA rendezvényen is meghirdették a szervezők a FIESZTA pályázatot, amelyre a hallgatóknak és frissdiplomás végzett hallgatóknak a “Milyen egészségügyi szervezési, menedzsment vagy digitális lehetőségek segíthetik majd a COVID-19 elleni védőoltások országos elterjesztését?” kérdésre kellett infografikán megoldást találniuk. Színvonalas pályaműk érkeztek, melyeket az online poszterséta során a hallgatósággal is megosztottak. Idén a COV-APP alkalmazás-ötlet nyerte el a zsűri tetszését, melyet az ELTE két hallgatója készített (Csizmás Eszter és Csizmás Dávid), nyereményük 1-1 nagy értékű vásárlási utalvány lett.
Az elmúlt évekhez hasonlóan a 2020-as FIESZTA társ-szervezésében az Innovation Day hackathon is megrendezésre került a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ munkatársainak jóvoltából, rangos zsűri bevonásával. Az esemény győztese az EIT Health égisze alatt zajló 35 állomásból álló és 22 országban megszervezett rendezvénysorozat egy-egy nyertesével fogja az i-Day döntőjében összemérni tudását.
A szervezők köszönetüket fejezik ki mind az előadóknak, mind a több mint száz megjelent résztvevőnek.
Találkozzunk (reményeink szerint már személyesen) a következő FIESZTA-n!
